Tudástár · 2 perc olvasás

Fajtamézek kalauza: akáctól a mézharmatmézig

A fajtaméz nevét az a növény adja, amelyről a méhek gyűjtötték. Az uniós szabály szerint fajtanév – például „akácméz” – csak akkor szerepelhet a címkén, ha a méz teljes egészében vagy főként abból a növényből származik. Minden fajtának saját íze, színe és kristályosodási szokása van.

Akácméz – a hungarikum

A magyar akácméz 2014-ben került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Nem véletlenül: az akácosok hazánkban körülbelül 463 ezer hektáron, az erdőterület negyedén nőnek, és a hazai méz nagyjából fele akácméz.

Az akácméz világos, enyhe, édeskés, és nagyon sokáig folyékony marad. Érdekesség, hogy az akácméz természetes szacharóztartalma magasabb lehet a többi méznél, ezért rá külön határérték vonatkozik. Teába, limonádéba, desszertekhez és a mézes krémesbe a legjobb.

Repce, selyemfű, vegyes virág

A repceméz az év első méze: napok-hetek alatt krémesre kristályosodik, ezért jól kenhető. A selyemfűméz aranysárga, finoman vaníliás illatú, és lassan kristályosodik – önmagában, kanállal és friss sajtokhoz a legjobb. A vegyes virágméz sokféle virág nektárjából készül, teltebb ízű, és sütéshez ezt ajánljuk elsőként.

Egy gyakori tévhit: a selyemfűméz nem hungarikum – ezt a címet a magyar akácméz kapta.

Gesztenye és fenyő – a sötét mézek

A gesztenyeméz borostyán- vagy sötétbarna, és enyhén kesernyés utóíze van. A fenyőméz nem is virágméz: mézharmatméz, vagyis a méhek nem nektárt, hanem a növényi nedveket szívó rovarok által termelt édes váladékot gyűjtik hozzá. A sötét mézeket laborban az elektromos vezetőképességükről is fel lehet ismerni – ez náluk jóval magasabb, mint a legtöbb virágméznél.

Karakteres ízük miatt húsokhoz, mázakhoz és sütőtökhöz illenek: próbáld ki a mézes-mázas oldalasban vagy a mézes sült sütőtökben.