A magyar méz számokban: méhészek, termés, export és árak 📊

Az Európai Bizottság 2026-os mézpiaci áttekintése szerint Magyarországon 2024-ben 23 818 méhész dolgozott, két év alatt csaknem 14 százalékkal több. A méhcsaládok száma nagyjából 1,23 millió, ez az uniós állomány 6 százaléka. Egy magyar méhészre átlagosan 52 kaptár jut, az uniós átlag 27.

Az ország területére vetítve ez négyzetkilométerenként körülbelül 13 méhcsaládot jelent – a Bizottság adataiból számolva közel háromszor annyit, mint az uniós átlag. Ezzel Magyarország az EU legsűrűbb méhállományú országai közé tartozik.

A termés évről évre nagyon változik, mert a méz az időjárástól függ. A KSH adatai szerint:

Az elmúlt 15 évben a termés 14 és 32 ezer tonna között mozgott, a csúcs 2017-ben volt. 2024-ben 25 ezer tonnával Magyarország az EU ötödik legnagyobb méztermelője volt Spanyolország, Németország, Románia és Lengyelország után, az uniós termés nagyjából 9 százalékával.

2025 az egyik legrosszabb év volt: az OMME elnöke 9–12 ezer tonnás termést becsült, a KSH végleges adata még nem jelent meg. Az OMME szerint a kemény tél és az atkák miatt 1,2 millió helyett csak 600–700 ezer család indult a szezonban, április elején a fagy az akácosok több mint felét megcsípte, a virágzás idején pedig hideg, esős idő volt. Emiatt akácmézből különösen kevés termett.

2026 nyarán a szárazság okozott gondot: az OMME augusztus végén arról számolt be, hogy július második felétől a családok nagyjából 80 százaléka alig vagy egyáltalán nem talált virágport. Hogy mit csinál ilyenkor a méhész, arról a méhészévről szóló írásunkban olvashatsz.

A magyar méz nagyobb része külföldön fogy. Az Eurostat szerint 2024-ben 17,9 ezer tonna mézet exportáltunk – ez az abban az évi termés közel háromnegyedének felel meg, bár a kivitelbe a korábbi évek készletei is beleszámítanak. A KSH szerint 2025-ben a fő vevők:

Az EU egésze csak 63 százalékban fedezi a saját mézigényét, a behozatal fő forrása Kína, Ukrajna és Argentína. Magyarország behozatala ehhez képest kicsi, évente 1,7–1,8 ezer tonna, és ennek túlnyomó része ukrán méz. Az ukrán méz behozatalát a kormány 2023 szeptemberében megtiltotta, 2024 februárjában feloldotta, 2026 májusában pedig ismét tilalom alá vonta.

Ha tudni szeretnéd, honnan származik a boltban vett méz, nézd meg a címkét: 2026 nyarától a kevert mézeken országonként százalékot is fel kell tüntetni.

Erről nincs pontos hivatalos adat, mert a KSH a mézet a cukorral együtt méri. Az agrárminisztérium 2024-es közlése szerint egy magyar évente körülbelül 1 kiló mézet eszik, és a cél, hogy ez 2030-ig megduplázódjon; korábbi becslések 0,7 kilót is említettek. Németországban hasonló, nagyjából 1 kiló az egy főre jutó fogyasztás.

A KSH szerint az akácméz fogyasztói átlagára kilónként:

A méhész a boltban fizetett árnak csak egy részét kapja. Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben a magyar vegyes virágméz nagykereskedelmi ára kilónként 1,63 euró volt, Európában a második legalacsonyabb. Ugyanakkor egy kiló magyar méz előállítása a Bizottság becslése szerint 4,6 euróba került.

Ezért választja sok méhész a közvetlen eladást, és ezért tudja a vásárló is, kitől vesz: a termelői méz útja a kaptártól a piaci standig rövid. A gyanúsan olcsó mézről a hamisított méz felismeréséről szóló írásunkban olvashatsz.