Egy méhcsalád élete: nyári méhek, téli méhek, anya és tánc 🐝

Egy családban 2 000–60 000 dolgozó méh és legfeljebb néhány száz here él, egyetlen anyával. A dolgozók nőstények: ők gyűjtik a nektárt és a virágport, nevelik a fiasítást, építik a lépet és őrzik a kaptárt. A herék feladata a párzás – télre a család kiűzi őket.

Egy jó anya a csúcsszezonban naponta több mint 2 000 petét rak. Minden lárva az első napokban méhpempőt kap, de anya csak abból lesz, amelyiket végig kizárólag pempővel etetnek – ő körülbelül 16 nap alatt fejlődik ki.

A nyári dolgozók felnőttként átlagosan mindössze körülbelül három hetet élnek – a gyűjtés kimerítő munka. Ősszel viszont más méhek nevelődnek: a téli méhek hideg éghajlaton öt hónapnál is tovább élhetnek, és ők viszik át a családot tavaszig.

Télen a méhek szoros fürtbe húzódnak, és izmaik remegtetésével melegítik egymást és az anyát. A fürt közepén mindig melegebb van, a méhek pedig folyamatosan helyet cserélnek.

Egy angliai vizsgálat több mint ötezer méhtáncot elemzett: az átlagos gyűjtési távolság tavasszal fél kilométer, nyáron 2,2 km, ősszel 1,3 km volt. Ínséges időben ennél jóval messzebbre is elrepülnek.

Hogy a méhek hol találnak virágot, azt tánccal adják át egymásnak. Ennek a „nyelvnek” a megfejtéséért Karl von Frisch 1973-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

A hazai méhészetekben a pannon méh a jellemző, a krajnai méh egyik változata. 2001-ben kapott állami elismerést, és 2012 óta önálló fajtaként tartják nyilván.

A méhcsalád nemcsak mézet ad: a propoliszt a méhek a fák rügyeiről gyűjtik, a virágport a lábukon hordják haza, a méhpempőt pedig a fiatal dolgozók termelik.